HAIKUíró pályázat

Az alkotások egyaránt kötődhetnek Zsolnay Vilmoshoz, a Zsolnay családhoz, vagy a Zsolnay Kulturális Negyedhez is.

Az alkotók kérjük, tartsák szem előtt, hogy a haiku, mint költészeti forma szótag-  (5-7-5 szótag) és sorszámban (3 sor) is rendkívül szigorú verselés, nagyon erős zeneiség jellemzi.

A versek kinyomtatva megjelennek Zsolnay Vilmos domborművénél a Zsolnay Kulturális Negyedben, illetve a Zsolnay Kulturális Negyed közösségi média felületein.

A zsűri által kiválasztott műveket a Pécsi Playback Színház tagjai fogják megjeleníteni 2022. április 23-án, szombaton délelőtt 9 órakor az érdeklődőknek, a Zsolnay Kulturális Negyedben található Herkules műhelyben.

Gondolatindító:

A Zsolnay gyár története 1853-ban indult, amikor az egyik Zsolnay fiú, Ignác kerámiagyártásba kezdett ezen a területen. Tevékenységét aztán 1864-től testvére és annak családja folytatta tovább, és megteremtették a Zsolnay család nevét híressé tevő termékeiket: a pirogránitot, porcelánfajanszot és az eozinmázat. Zsolnay Vilmos  - aki 1828. április 19-én született - 36 évesen, képzettség és szaktudás nélkül vette át a kis üzem vezetését, miközben a Király utcában vezette áruházát. Minden üzleti lépése az üzem fejlesztését volt hivatott segíteni. Képezte magát, az anyagi fedezetet pedig meglévő üzlete fejlesztéséből remélte. A gyárban szaporodtak a megrendelések, bővült a gyártás, egyre nagyobb lett a gyárterület, amit nem csak munkahelyként, hanem lakóhelyként is használtak. Vilmosnak és feleségének, Teréznek három gyermeke született: Teréz, Júlia és Miklós.

Mivel Vilmosnak nem volt szaktudása, így mások segítségére szorult. A főként külföldről érkezett munkásoknak lakásokat épített a gyár körüli utcákban, illetve az itt látható épületekben is. Az üzem eleinte 20-25 emberrel működött. Fénykorában, a századforduló idején csaknem 1000 ember dolgozott itt. Vilmos felismerte, hogy eredményt folyamatos kutatással és magas minőséggel lehet elérni, ezért célja a különleges igényű díszműgyártás lett.
Mindhárom gyermeke kivette a részét a gyár munkájából. A lányok a tervezési vonalat erősítették, Miklós pedig igazi üzletemberré vált, méltó módon képviselve és irányítva a céget. A bécsi világkiállítás sikert hozott 1873-ban. Azonban az igazi dicséret a bécsi és más nemzetközi piacok megnyílása volt. Az 1878-as Párizsi Világkiállításon aranyéremmel és a Francia Becsületrenddel jutalmazták.

Vilmos szerette a társaságot, szívesen töltötte idejét családjával és gyermekei barátaival. Gyakran rendeztek kisebb összejöveteleket, szerette a humort, a tartalmas beszélgetéseket és az éles vitákat. Nagy művésztelep működött itt, melynek a háziasszonya Teréz lett. 1880-tól figyelemét kizárólag a családra és a vendégekre fordította. Zsolnay Vilmos szerette a természetet, maga is nemesített növényeket, nemzetközi versenyekre járt, ahol pl. dinnyéivel, rózsáival, az Üvegházban termesztett ananászával díjakat is nyert.

Zsolnay Vilmos halála után Zsolnay Miklós testvéreivel örökösödési szerződést kötött, amely szerint testvérei lemondanak minden tulajdonjogukról, és a gyár Miklós kizárólagos tulajdona lett. Így a lányok biztosra vették a gyár zavartalan fejlődését. Miklósnak nem született törvényes utódja, így nevére vette testvérei gyerekeit, hogy fennmaradjon a Zsolnay név.

A Zsolnay név napjainkban két helyen is szerepel a Hungarikumok között:

• Ipari- és műszaki megoldások: Zsolnay porcelán és kerámia

„A Zsolnay márkanév a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Az egyedi fejlesztésű technológiákra épülő gyártás kiváló minőségű és egyedi esztétikai minőséget eredményez. A manufaktúra valódi szellemiséget és kultúrát hozott létre, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténetnek is fontos részét képezi. Magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely vagy Lechner Ödön.”

• Kulturális örökség: Zsolnay Kulturális Negyed

„A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően újra életre kelt a porcelánmanufaktúra 5 hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttesének rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay Mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézművész utca üzletsora.”

A Zsolnay Kulturális Negyed az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében, 2011 decemberére nyerte el végső formáját.

Az alkotásokat 2022. április 19-ig várjuk a petrik.bernadett@zsn.hu e-mail címen.

Ünnepeljük együtt Zsolnay Vilmos és a Zsolnay Kulturális Negyed születésnapját!

Beérkezett alkotások