Az oldalainkba ágyazott Google Adwords kódja marketing célokra, valamint a Google Analytics kódja a látogatottság méréséhez sütiket használ.

Adatkezelési szabályzat Elfogadom!

Zsolnay Negyed

hu

Minden tudnivaló a 3 most először látható Munkácsy-képről

Szerző: Halász Kinga

Azt már sokan tudják, hogy szenzációs módon 3 soha nem látott Munkácsy-kép tekinthető meg novemberig Pécsen. A Zsolnay Negyed átfogó tárlata a 175 éve született festőóriás legszebb alkotásait mutatja be. De melyik is az a 3 kép, amelyik most először látható és mit érdemes tudni róluk?

Dudits orvos képmása

 

Dudits Miklós (1835-1892) orvos Békéscsabán került ismeretségbe az akkor szárnyait bontogató Munkácsy Mihállyal, aki a vidék tehetősebb családjai számára készített arcképeket. 1865-ben az orvost és feleségét is lefestette Munkácsy. A két kép Dudits Andornak, a doktor később festőművésszé lett fiának a műtermében fügött élete végéig. Dudits Miklós volt az az orvos, aki 1866-ban felismerte Munkácsy szembetegségének súlyosságát, majd riadóztatta pesti kollégáit. A szakszerű kezelés megmentette a művész látását.

 

 

Csavargó. Tanulmány az Éjjeli csavargók című képhez

 

Az Éjjeli csavargók alaphelyzete a Siralomház témáját idézi, a korábbinál bonyolultabb összefüggésbe helyezve a hatalom és az ellenállás, a szabadságharc és a kiegyezés tematikáját. A külváros szűkös terecskéjére szegény csavargók egy csoportja érkezik. A hangsúly a csoport élén haladó csavargó figuráján van, és nyilván ennek fontossága késztette a festőt arra is, hogy alakját külön tanulmányban is megfesse.

A Csavargó lehajtott feje, komor arca, megtört tartása, kopott ruhája nemcsak saját kilátástalan helyzetét érzékelteti, hanem egyben a periférián élő városi szegények típusának is karakteres megfogalmazása. Arca, bár némileg a Siralomház betyárját juttatja eszünkbe, egyéni portré jelleget ölt. Inkább elkeseredett, reménytelen, mint elszántan ellenálló. A kép színvilága, a szürkék, feketék és okkerek sokféle árnyalata is a befele fordulást, elzárkózást közvetíti. Nincs ezt igazoló konkrét adatunk, így csak feltételezhetjük, hogy a jelen tanulmány 1872 elején, Munkácsy kétkedő, depressziós időszakából származik.

 

 

Műteremben V.

 

A kép a festő "Műterem"-sorozatába illeszkedik. A Műterem-sorozatot 1875-76-ban festette Munkácsy, a téma végső, „befejezett” változatán őt magát és feleségét láthatjuk egy festőállvány előtt. Az állványon, akárcsak Courbet híres Műterem-képén egy tájkép látható, mögötte pedig egy kicsit riadt kislány.

Az idők folyamán többféleképpen értékelték Munkácsy vázlatait, színtanulmányait. A 19. században ezeket a festői munka melléktermékének tartották, a huszadik század viszont már hajlamos volt a vázlatokat autonóm műveknek tekinteni. A befejezetlen munkákon – amilyen ez is -  figyelhetjük meg legkönnyebben azokat a  szabad és expresszív ecsetvonásokat, amelyek Munkácsy szenzitív lelki beállítottságát, érzéki életfelfogását megfelelő formában közvetítik és pontos lenyomatát  adják a természethez, az emberhez, a közvetlen környezetéhez való viszonyának

Halász Kinga