A XIX-XX. század fordulóján épült ház, ami ma vendégházként üzemel, a művészettörténeti kutatások alapján több ütemben, bővítve épült. Előbb külön-külön a festőüzemnek húztak fel két hosszanti szárnyat, majd az ezeket összekötő déli keresztszárny és a belső udvart északról is keretbe foglaló E17 jelű épület keresztszárnya készült el. A rendelkezésre álló - átalakításokat dokumentáló - archív tervek tanulsága szerint a belső udvar egykor kétszintes latrinának adott helyet.